Madarak és fák napja

 

 

123 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1902. március 19-én, Párizsban egy a mezőgazdaság szempontjából hasznos madárfajok védelmére egy nemzetközi szintű egyezményt hoztak létre. Még ugyanebben az évben, nagy valószínűséggel ennek az egyezménynek a hatására Magyarországon Chernel István megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az akkori vallási- és közoktatásügyi miniszter (Apponyi Albert) által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került. Ez azt jelentette, hogy természetvédő, nem utolsó sorban erkölcsnemesítő szellemben illett a Madarak és fák napját méltatni az elemi iskolákban minden év májusában, vagy júniusában. Ez ma már a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e.

A Madarak ás fák napja tulajdonképpen a Föld napjának a testvérünnepének is betudható, és nem titkoltan azzal céllal jött létre, hogy elsősorban az ifjúság természetvédelmi elkötelezettségét kialakítsa, különböző megemlékezéseken, illetve rendezvényeken keresztül.

Az első világháborút követő majdnem két évtized alatt nagyon sokat veszített jelentőségéből ez a lelkület finomítására is szolgáló poetikus intézmény, ezért Klebersberg Kunó (jogász, országgyűlési képviselő, majd rövid ideig vallás-, és közoktatási miniszter), mivel igen nagy tiszteletet mutatott Apponyi Albert irányába, ezen szokás megújítását szorgalmazta eme kiragadott rövidke idézetével is:

„újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”

 

1979 óta az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) minden évben megválasztja az Év madarát, mely alkalomból idén a böjti réce(Spatula querquedula) került a feltehetően érdeklődés középpontjába. Az Egyesület minden évben, így idén is kiemelt programokkal várja az aktív érdeklődőket az ország különböző helyszínein (bővebb információt a www.mme.hu weblapon kaphatunk). Természetesen a madarak mellett nagy szerepet kell, hogy kapjanak a fák is ezen a napon. Szerepük és fontosságuk felbecsülhetetlen. Mindamellett, hogy számos vadonélő élőlénynek nyújtanak búvó-, és táplálkozóhelyet, gyökereikkel megkötik a talajt, lombkoronájuk pedig megszűri a levegőt, számunkra káros szén -dioxidot (CO2) köt meg, életet adó oxigént termel, és jótékony árnyékot is biztosít. Az év fája elismerő címet az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett versenyben ebben az esztendőben a korai juhar (Acer platanoides) szerezte meg. Olyan fajokat sikerült maga mögé utasítania, mint a kecskefűz (Salix caprea), valamint a rezgőnyár (Populus tremula).

 

Védenünk kell tehát a madarakat, az Ég napszámosait, és velük együtt a sok faj otthonát is biztosító fákat, hogy az utánunk jövő nemzedék is részese lehessen nemcsak az utánozhatatlan éjjeli fülemüleéneknek, de a növényvilág nem egyszer matuzsálemeinek, azok szárba szökkenésének, virágba borulásának is.

 

Cserna Zoltán

Íródott az Úr 2025. esztendejének legszebbik hónapjában, májusban, annak is 3. napján

 

 

Fülemülék éjszakája

 

 

Minden év áprilisában, sőt inkább májusában az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) megszervezi a Madarak és fák napjával talán szoros összefüggésbe hozható Fülemülék éjszakája nevű rendezvényt. Az időpont nem véletlen, ugyanis az esemény nevét szolgáltató fülemüle Afrikai téli szállásáról hazaérkezvén április közepétől május végéig hallatja csodálatos, és rendkívül változatosnak mondható énekét az élőhelyéül szolgáló bokros árokpartok, temetők, dúsabb aljnövényzetű erdők, parkok és háborítatlannak nem minden esetben nevezhető kertek aljából. Ebben az időszakban madarunk éjszaka is hallatja művészi énekét, mely nem egyszer költőket, írókat, mi több, zeneszerzőket is megihletett. A fülemüle (Luscinia megarhynchos) ugyan még június végéig is énekelhet, teszi is ezt, de a kutatások bebizonyították, hogy a még hatodik hónapban is éneklő hímek többnyire azok, melyek abban a szezonban, sőt évben nem találtak párt maguknak. A költésben és a fiókanevelésben szerepet vállaló hímek ez időtájt már nem engedhetik maguknak, hogy énekre fecséreljék drága idejüket, mert az öt fiókás fészekalj felnevelése bizony mindkét szülőmadár jelenlétét és aktív közreműködését feltételezi és igényli.

A fülemüle, sokak számára csalogány (szerény véleményem és madártani kutatásaim alapján a rokon nagy, más elnevezés értelmében fekete fülemüle nevezhető így), a Földkerekség egyik legszebb, lebilincselőbb hangú, ugyanakkor végtelenül egyszerű színezetű madara. Csodás tollköntösre nincs is igazán nagy szüksége, mert a sűrű aljnövényzetben, különösen akkor, amikor éjszaka énekel, egyáltalán nem venné nagy hasznát. Ezért őkelme nem a küllemével, sokkal inkább a hangjával, művészi énekével igyekszik levenni lábáról a párjául szolgáló tojókat, melyek rendszerint a hímek tavaszi érkezése után két héttel jelennek meg a költőhelyül szolgáló bokrosokban.

Az MME tehát ezen időszakra szervezi meg a Fülemülék éjszakája nevű rendezvénysorozatát, más és más időpontban, kis hazánk több pontján. Mely eseményre minden madarak iránt érdeklődőt nagy szeretettel várnak, függetlenül attól, hogy mennyire ismeri a szóban forgó tollasokat. MME szakemberek kíséretével sajátíthatják el az arra fogékonyak, ha csak egy rövidke időre is, a májusi erdőszélek énekeseinek előadásait. Természetesen ezeken az összejöveteleken nem csupán az ominózus fülemüleéneket lehet meghallgatni, hiszen ebben az időszakban lelkesen dalolnak a barát-, és kis poszáták, füzikék, hangosan kiáltja nevét a fészekparazita kakukk, a nádasok partján pedig fajukra igencsak jellemzően pirregnek a nádi tücsökmadarak, karicsolnak a nádirigók, koncertjükhöz pedig mesés aláfestést szolgáltatnak az unkák, tavi-, és kecskebékák, nem beszélve az andalítóan pirregő zöld varangyokról. És, hogy a rovarokról is ejtsünk néhány szót, mezei tücskök (Gryllus campestris) szinte mindenki által közismert ciripelése teszi fel az i betűre a képzeletbeli pontot, felejthetetlenné téve a legszebb hónap kora esti, sokszor azonban azonban éjszakába nyúló zenei kavalkádját.

 

Cserna Zoltán

2025. május 03. 16 óra harmincnégy perc...

 

Oldal: Madarak és fák napja 2025
Díszmadárbarátok Székesfehérvári Egyesülete (H18) - © 2008 - 2025 - fehervarmadar.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat